Rég volt Óbudai Egyetem "mérgezdeteszt", de eljött újra az idő, így meglátogattam. Ezek után megint egy kicsit jobban értékelem a többi kifőzdéket. Mert ugye kell az esős-szeles idő, hogy a napos időt értékelni tudjuk.
A lényeg:
ugyanott tartunk ahol eddig tartottunk, nem lett jobb kajálda az Óbudai Egyetem Doberdó úti menzája.
Még mindig nem lehet látni az ételeket. Mármint szó szerint. Ki van írva egy sokszor rejtélyes név, de nem tudod mit takar. Persze meg lehet kérdezni, de ha minden sorban álló ember végigkérdezné, hogy melyik étel mit jelent, akkor napokig tartana egy ebéd.
Rántott hús
A rántott húst még mindig nano vékonyságúra klopfolják. Nem értem, hogy a többi ember miért jár oda? Prézlit enni? Azt sem értem, hogy én miért mentem oda? Miért? Miért? Majd meggyónom...
Talán látszódnak a képen az arányok. A jobb felső sarokban látható a kés egy kis darabja, látszik, hogy még annál is sokkal vékonyabb a hús.
A prézli meg olyan kemény, hogy a nyugdíjas vendégek (már ha vannak) fogai felőrlődnek a szétropogtatásában.
De legalább a leves ízre ehető volt. Komolyan, még az íze jó volt, csak azt nem értem, honnan szedik ezeket a robbantott, hulladék zöldségeket. Hogy mire gondolok? Arra, hogy sokszor a sárgarépán, fehérrépán hatalmas fekete foltok vannak, a zeller meg teljesen fás, barna. Plusz úgy néznek ki, mintha kézigránáttal robbantották/aprították volna.
